A mondás is úgy tartja, hogy „Aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet.” Azt gondolom, ebben biztosan van valami. Hiszen, ha szeretjük a növényeket, ápoljuk, és gondoskodunk róluk. Ezek a dolgok pedig pozitívan hatnak ránk, és a környezetünkre is.

A növények

Sokan azt gondolják, hogy a növényeknek is van lelkük, és ha beszélünk nekik akkor meghálálják. Erre egy igazán kedves példám is van. Egyik alkalommal a kertben locsoltam, és éppen a növényekről beszélgettem az hat éves kisfiú unokámmal, és elmeséltem neki ezt a dolgot. Egyszer csak gondolt egyet, saját maga, és nekiállt beszélgetni a növényekkel. Hát ha éltetek tüneményes gyermeket.

„Kedves hagyma; Igaz nem szeretlek, de azt kívánom, hogy nőj nagyra.

Kedves borsó; téged szeretlek, és finom is vagy.

Kedves kukorica; te még kicsi vagy, és zöld, de nőj nagyra…”

Ezekkel a kedves szavakkal haladt végig az egész kerten, és beszélt minden növényhez. Amit nem tudott hogy mi, azt megkérdezte, hogy a nevén tudja szólítani. A paradicsomnál kicsit tétlenkedett, mert mindegyik zöld volt még, és azt kívánta nekik, hogy legyenek jó pirosak.

Ha már kisgyermek korban rávezetjük a gyerekeket, hogy hogyan bánjanak helyesen a növényekkel, és hogy mi hogyan terem, mire jó, akkor igazán nagy tudásra tehetnek szert, és értékes ember lesz belőle.

A felnőttek nagy többsége is szereti a növényeket, hiszen ezért is akarnak kiszabadulni a panel négy fala közül, hogy levegőhöz jussanak, hogy a természetben, és a zöldben lehessenek.