Veszélyben a bolygó

A bolygónk, ez a csodálatos, gyönyörű bolygó, a Föld, nagyon gyakran úgy érzem bizony, hogy veszélyben van. Veszélyben, méghozzá miattunk. Tőlünk pusztul el nap nap után, mert mi emberek, nagyon is szeretjük azt hinni, hogy az egész földkerekség a miénk, hogy ez nekünk jár, hogy bármit megtehetünk vele, hogy nem kell néznünk mást, csak a saját érdekeinket. Holott szentül hiszem, és ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül, hogy a Földet csak kölcsönbe kaptuk. Hogy egy napon el kell számolnunk valakinek (ha másnak nem, hát saját tulajdon lelki ismeretünknek) azért, amit vele műveltünk, művelünk.

Nem akarok nagy prédikációkat tartani, nem akarom a feszültséget szítani, hiszen ezzel a véleménnyel naponta találkozhatunk a médiában. A tévében is rendszeresen megszólalnak tudósok, híres emberek, a filmekben is gyakran szó esik erről, újságok rendszeresen cikkeznek a különböző meteorológiai adatokról, statisztikákról, illetve magunk is tapasztalhatjuk, hogy a Földön végbemenő változások bizony erősen aggasztóak. Már nem is mennék bele a felmelegedés témába, ugyanis ez már sokaknak lejárt lemez lehet, holott még csak most kezdődött el igazán. Elég arra gondolnunk, visszaemlékeznünk, hogy vajon mikor is láttunk utoljára igazi, nagy, téli hóesést. Mikor építhettünk utoljára rendesen nagy hóembert, mikor kellett megszakadva lapátolni a havat. Bevallom, én úgy emlékszem, ha emlékezetem nem csal, hogy meglehet már jó négy vagy akár öt éve is annak, hogy egy relatíve nagy hóesés rázta meg az országot.

Szóval az éghajlat drasztikusan változik. És ezen nem segít, hogy közben folyamatosan pusztítjuk a zöld területeket. Fákat írtunk ki, betonnal öntünk be hatalmas területeket, és ez nem csupán az oxigén újratermelés szempontjából jelent eléggé komoly problémákat, hanem az állatokéból is. Tudniillik sok állatnak odavész a természetes élőhelye, és ez őket is fenyegeti ezáltal. Az ökoszisztéma teljesen felborul. Pedig nem is tudják sokan, hogy a növényeknek micsoda fontos szerepe van, és micsoda pozitív hatásai is akár. Ugyanis sok pszichológiai kísérlet bizonyítja, hogy a közérzetet javítja, ha egy szobában vannak szobanövények. Kontrollcsoportos kísérletek bizonyították, hogy jelentősen javult a közérzete azoknak, akiket ilyen szobákban szállásolták el (persze a kutatás igazi céljáról nem tudtak), mint azok, akiknek a szobájában abszolút nem volt semmilyen növény. Hogy mi okozza ezt, azt nem tudni egyelőre. Én azt hiszem, ez bele van kódolva az emberekbe, mi más okozhatná végül is? Hiszen évezredeken át a természet lágy ölén éltünk, bármilyen elcsépelten is hangzik ez. A fák és bokrok termése volt az ételünk, a menedékünk. Egészen normális, ha az ember közel érzi magához, még úgy is, ha ezzel nincs tisztában pontosan, és az egész csak tudat alatt történik. Nem számít. Én ezért folyton tartok otthon, még a koleszban is, mikor beköltöztem, egy-egy bonsait vagy valami cserepes virágot, kisnövényt. Egyrészt minimális gondoskodást igényel, másrészt pedig tudom, hogy sokkal egészségesebb így egy környezet, mentális értelemben főként. Pláne a nagy pesti belvárosok egy garzonjában, ahol aztán növényzettel nem sűrűn találkozik az ember. Képzeljük csak el, ahogy leszállunk a Blahán a négyes-hatosról, és ránk vetül egy gyönyörű cseresznyefa lombkoronájának a terebélyes, hűvös árnyéka. Alatt sok diák lepedőkön piknikezik, mindenki jókedvű. Ugye? Na így még a villamos csörömpölése meg az autók dudálása is elviselhetőbb volna. Persze ez csak álomkép, az is marad jóeséllyel.

Szóval a legjobb, amit javasolhatok, az az, hogy sürgősen kezdjen mindenki változtatni az életmódján. Ne folyassuk a vizet feleslegesen, mert naponta annyi vizet használ el egy átlagos európai ember, amennyi elég lenne sok éhező meg szomjazó afrikai falunak. Ne égessük a lámpát feleslegesen, gyűjtsük szelektíven azt a rohadt szemetet, azt pedig hadd ne kelljen már mondanom, hogy az utcán ne szórjuk el.

Ha mindenki változtat, elképesztő eredmények érhetőek el. Én magam például a napelemes rendszerekben gondolkodom mostanság. Azt hiszem, egy ilyen lépéssel még közelebb kerülhetnék a környezettudatos életmódhoz. Egy kisebb spórolt pénze maradt a családomnak, és fontolgatjuk, hogy beruházunk egy ilyen fotovoltatikus szerkezetre. Ráadásul megtudtam, hogy létezik egy olyan termék, amit inverternek hívnak. Az inverter működése azt szolgálja, hogy a napelemes szerkezet a lehető legtöbb áramot tudja váltóárammá alakítani, ami azonnal felhasználhatóvá válik. És ez a honlap, ami elmagyarázta az inverter működését nekem is, ráadásul a legmagasabb hatásfokot kínálja ezekből a kütyükből, úgyhogy így kitolható az energianyereség a maximumig. Szóval azt hiszem, be fogunk szerezni egy napelemet a háztetőre, mert amúgy simán szereltethető családi házakra is. Azt hiszem, csak egy engedély kell hozzá. A megtérülési ideje úgy tíz év, de igazából minket nem ez érdekel. Minket a környezet védelme motivál elsősorban, és ha ehhez pénzt kell feláldozni, akkor feláldozzuk.

Szerencsére a szüleimtől megörököltem ezt az önzetlen mentalitást. Kívánom mindenkinek, hogy hasonlóképp belássa, hogy a Földünk sorsa csakis a mi kezünkben van. Nem ülhetünk tétlenül. Óriási hiba lenne. Mindenki figyeljen oda a fogyasztási szokásaira, és aki teheti, ruházzon be egy napelemes szerkezetre, illetve egy inverterre. Tuti, hogy megéri.